Jellegzetes kanál alakú csőrével a sekély vízbe történő táplálkozáshoz alkalmazkodott. Csőrét jobbra-balra mozgatva „kanalazva” szűri ki az apró halakat, kétéltűeket és rovarokat. A kanalasgém élőhely-specialista, egész életében sekélyvizes élőhelyekhez kötődik. Szárazföldön, illetve olyan mély vízben, ahol nem ér le a lába, nem tud táplálkozni, ezért fészkétől akár minden nap 60 km-re is elrepül, hogy számára megfelelő vízmélységű táplálkozó helyet találjon.

Fotó: Kováts László

A kanalasgém telepesen fészkel, gyakran más gémfélékkel alkot vegyes kolóniát. Fészkeit többnyire nádasokban építi, de olykor fákon – mint az a Pacsmagi-tavakon is van – megtelepszik. Általában már március elején elkezdi a költést, de a Pacsmagi-tavakon gyakran csak május végére vagy június elejére érkezik. Egy fészekaljban 2–6 tojást rak. Magyarországon ritka költőfaj, főként nagyobb halastavakon és mocsarakban találkozhatunk vele. A telet leginkább a Földközi-tenger vidékén tölti, de néhány példány egészen Afrikáig, a Szaharán túlra is eljut. Őszi vonulása előtt a Pacsmagi-tavakon kisebb csapatokba verődik, a helyi madarakhoz a Balaton mellöl is érkeznek fiatal példányok, amit a színes gyűrűk leolvasásából tudunk. Európai állománya stabil, de a populációk speciális vizesélőhelyük miatt sérülékenyek, száraz években a madarak egy része nem is kezd fészkelésbe.

A kanalasgém fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi értéke 500 000 Ft, hazánkban 1912 óta védett.

Írta: Kováts László

A cikk borítóképét készítette: Marsó Vilmos (Kanálgép)