A Kis-Sárrétre idén igen korán, már szeptember második felében megérkezett a nagy őrgébicsek egy része. Számuk november végére ért a csúcspontra. Gyakran ugyanazokon a helyeken figyelhetjük meg őket, mint az előző években. Revírtartó madarak, ragaszkodnak a területükhöz. Kedvelik a fákkal, bokrosokkal tarkított, nyílt pusztai részeket, a legelők, kaszálók környékét, így a Kis-Sárréten könnyen találnak alkalmas élőhelyeket. Az ilyen, tradicionális helyeken jelenleg mintegy 15 példányról van tudomásuk. Tipikus vártamadár, egy-egy kiemelkedő pontról – legtöbbször kisebb fákról, bokrokról, elektromos illetve telefonvezetékekről – kémleli a vadászterületét és innen csap le zsákmányára. Máskor vércséhez hasonlóan, szitálva szerzi azt meg. Az itt telelő madarak legtöbbször apró rágcsálókat, ritkábban kistestű énekesmadarakat zsákmányolnak. Amennyiben az enyhébb időjárás engedi, úgy nagyobb testű rovarokhoz is hozzájuthatnak.

A Kígyósi-pusztán szeptember végén tűnt fel az első nagy őrgébics. Október közepe óta 3-5 példány mozog a területen. Ez a szám a korábbi években is hasonló volt. Mezei pockok még bőven vannak a térségben, a táplálékkínálat tehát kifejezetten jó, és vizet is találnak maguknak ezek a rigónál valamivel kisebb testméretű madarak.

Nagy őrgébics az őrhelyén. Fotó: Tóth Imre

A Cserebökényi pusztákon az idei télen öt alkalommal figyeltünk meg egy-egy nagy őrgébicset. Mozgásuk alapján ezek még valószínűleg táplálkozó-, illetve telelőhelyet kereső példányok voltak. A korábbi években egy alkalmas vadászterületen többször látták ugyanazt az itt telelő nagy őrgébicset.

A kardoskúti Fehér-tó térsége nem tartozik a nagy őrgébicsek által választott telelőterületek közé. Október közepén feltűnt ugyan néhány példány, de telelésre, ahogyan a korábbi években, úgy most sem maradtak itt.

A Dévaványai-Ecsegi pusztákon a területbejárások alkalmával hetente többször is találkoznak nagy őrgébicsekkel. Október végén volt egy intenzívebb megjelenésük, de aztán a megfigyelések sűrűsége lecsökkent, valószínűleg azért, mert a tél enyhe maradt. Táplálékul szolgáló kis rágcsálókat még most is találnak a térségben, az apróbb madarakból (tengelic, kenderike, zöldike, mezei veréb) viszont jóval kevesebb mozog a pusztákon.

Fotó: Marik Pál

A Csanádi pusztákon nagy őrgébicset december közepéig csak elvétve lehetett észlelni. Ez egyfelől talán a viszonylag enyhe időjárásnak köszönhető, a keményebb tél beálltával várhatóan több példány érkezik majd. Lehetséges azonban, hogy mivel a hideg, esős időjárás következtében a térségben jelentősen megfogyatkozott az ideális zsákmányt jelentő mezei pockok létszáma, ezért a nagy őrgébicsek inkább azokra a területekre húzódnak, ahol ideálisabb táplálékkínálat mutatkozik.

A cikk borítóképét készítette: Nagy Miklós (Hózáporban)